Naruto: Rise of the Ninja

Az évekig tartó háborúnak vége. Megalapultak a nagy nemzetek shinobi falvai, de a hatalmat még meg kell szilárdítani. Csatlakozz és változtassuk meg együtt a történelmet!
 
HomeHome  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share
 

 1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei

Go down 
SzerzőÜzenet
Hyuga Genzo
Admin
Hyuga Genzo

Hozzászólások száma :
279
Join date :
2012. Feb. 07.

1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei Empty
TémanyitásTárgy: 1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei   1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei EmptyKedd Feb. 19, 2019 10:17 pm

Kora reggel arra ébredsz, hogy valaki dörömböl az ajtódon. Ha nem foglalkozol vele, akkor addig dörömböl, amíg ajtót nem nyitsz neki. Egy nálad pár évvel idősebb Uchiha az.
- Azonnal menj Madara samához, fontos ügyről van szó! - mondja, majd meg sem várja a válaszod és egy pukkanás kíséretében eltűnik.
Úgy tűnik valami nagy baj lehet, ha Madara személyesen magához hívat.

Amint megérkezel a klánvezér házához, egy kunoichi azonnal betessékel. Bemondja a neved, majd távozik. A ház belülről meglehetősen egyszerű, minimális bútor van bent, bár a shoji falaknak köszönhetően nem igazán látod, hogy mi lehet még a többi szobában. Madara és két másik shinobi egy asztalt ül körül. A vezér jelzi, hogy te is csatlakozz. Az egyik ismeretlen szintén Uchiha, de legfeljebb csak látásból ismerheted. A másik pedig egy teljesen átlagos külsejű shinobi.
- Üdvözöllek Aenbiki! - szólal meg Madara. - Engedd meg, hogy bemutassam vendégeimet. Ők itt Uchiha Kaito és Shimura Zento. Mielőtt elárulnám miért hívattalak ide titeket ennyire sürgősen, engedjétek meg, hogy megkínáljalak bennetek egy kis teával.
Ekkor tapsol egyet, mire az egyik fal elhúzódik és egy fiatal nő lép be rajta. Egy tálcán kancsót és poharakat hoz, melyeket leteszi elétek, majd mindenkinek tölt. Úgy tűnik kénytelenek lesztek teázni egyet.

//Uchiha Kaito:kép
Shimura Zento: kép //


_________________________________________________
Amit én megígérek, azt vagy teljesítem, vagy elfelejtem.
Vissza az elejére Go down
Uchiha Aenbiki

Uchiha Aenbiki

Hozzászólások száma :
19
Join date :
2016. Nov. 24.

1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei Empty
TémanyitásTárgy: Re: 1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei   1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei EmptySzer. Feb. 20, 2019 4:10 pm

Sötétben bolyongtam. Bármely irányba is próbáltam lépni, egyre inkább úgy éreztem, hogy a világ egyre inkább távolodik el tőlem, és az éjszaka homálya lassan el készül mosni a körülöttem lévő Uchiha negyed utcáinak sivár körvonalait. Egyedül voltam.
Persze alapjáraton nem rémít meg a sötétség. Kovács vagyok, tűzzel dolgozom. Mindig tudom, mikor, mit, és hogyan tudok felgyújtani ahhoz, hogy elegendő világosságot nyújtson. Ösztönszerűen az oldalszütyőimhez nyúltam.
~Egy kis magnézium megteszi a dolgát...~jutott eszembe...de a szütyőm hiánya kifejezetten váratlanul ért. Mi tagadás, lassan kezdte elönteni az agyamat a vér, hiszen tudtam, milyen büntetés jár Kiki-santól, amiért elfelejtettem magamnál tartani a munkaeszközeimet, de nem volt időm pánikba esni.
Igyekeztem összpontosítani. Kezeim pecséteket formáltak, majd a tigris pecsétjéhez érve vártam a világosságot, melyet a tüdőmből szabadjára engedett tűz ad ki magából. Sajnos hiába vártam.
Félreértés ne essék, a technikát a legjobb tudásomhoz (és persze a körülményekhez) mérten hoztam létre, nem hiszem, hogy hibát vétettem volna, és arra sem emlékeztem, hogy használtam volna bármilyen módosító festőanyagot a technikámhoz. Mégis, a láng, melyet megalkottam sötétebb volt, mint az engem körülvevő éjszaka. De a legnagyobb problémát mégis egy teljesen más dolog okozta: nem tudtam megállítani.
Éreztem, ahogy a láng folyamatosan szipolyozza ki a tüdőmet. A végtagjaim ernyedni kezdtek, a lángok pedig egyre inkább emésztették fel, és nyelték el a házak sokaságát. Végül térdre rogytam. Térdeltem az engem körülvevő, éktelenül forró sötétségben, mégsem éreztem azt, hogy ordítanom kéne. Már nem volt miért. Azonban mikor már végképp megadtam volna magam a feketeségnek, hátam mögül egy furcsa, ismerősen vörös színű fény kezdte el egyre nagyobb intenzitással árasztani rám sugarait. Mellette eltörpültek a fekete lángok, mégsem véltem úgy, hogy meg lennék mentve. Hátrafordultam, és ledöbbentem az elém táruló hatalmas, sebesen pörgő vörös örvénytől. A színe, a formája, és a benne lévő pöttyök pont mint egy...
-Sharingan...-ejtettem ki a számon a bűvös szót. Az örvény pedig még sebesebb mozgásba kezdett, és háztömbnyi magasságba közeledett felém. Egyre csak gyorsabban, gyorsabban pörgött, egyre sötétebb színt felvéve vörös forgatagában.

Felriadtam. Ziháltam, de tudatosult bennem, hogy csupán álomkép volt az engem elragadó örvény. Szerencsére a bejárati ajtó felől érkező dörömbölés kirángatott a valóságba, és életemben talán először tudatosan adtam hálát a goromba vendégeimnek.
Nem kapkodtam el ugyan az ajtóhoz jutást, de igyekeztem felkészült benyomást kelteni a kopogószellememnek, aki nem más mint...egy klántag. A fiatalabbik, de nálam érezhetően idősebb fajtából.
Komor, kissé bosszús arcot vágtam eleinte a mondandójára, azonban mikor eljutott az agyamig a név, melyet említett, szinte éreztem, hogy a nyakamba ugrik a vacsorám.
~Madara-sama? Én? Fontos ügy? AZONNAL?! ~futottak át a kérdések bennem a másodperc törtrésze alatt. Hidegvéremet igyekezvén megőrizni, biccentettem a hírvivő klánbélinek.
-Értettem. Azon nyomban indulok. -feleltem, majd megvárva az ő pukkanását sebesen becsuktam az ajtót. Igyekeztem mély lélegzeteket venni.
~Oké. Madara hívat. Fontos ügyben. Engem. Nagyon remélem, hogy nem csesztem ki senki olyannal, aki fontos neki...~gondoltam, miközben az előszobában járkáltam fel-alá. Mikor túljutottam az elsődleges pánikon, arcon csaptam magam.
~Jól van, Biki, szedd össze magad. A klánvezér hívat magához. Szedd magadra a legmegnyerőbb ruhádat, modorodat, és nyomás!

Nem kellett sok idő, mire eljutottam a negyed központjában lévő többszintes épületig. Egy rövid időre el is gondolkodtam rajta, hogyan is voltak képesek egy ilyen könnyű szerkezetes építményt többszintesre, stabilan elkészíteni, de rögtön megráztam a fejem.
~Koncentrálj, Aenbiki, a Nagygöncöl barlangjába készülsz belépni, egyetlen rossz szó, vagy mozdulat, és anyád se ismer rá a maradványaidra!
Mire azonban az ajtó elé állhattam volna, és tisztességes, hagyományos szövegemet átgyakorolva beléptem volna a klánvezérhez, egy kunoichi nyitott ajtót nekem, és rögvest betessékelt a bejáraton. Tényleg fontos dolog lehetett, ha ennyire siettetnek. Innen már nem volt visszaút...
Mikor a nevemet bejelentették, már felkészültem lelkiekben. Az érzelmeimet elnyomtam, és a megfelelő viselkedésre koncentráltam. Kevés dolgot köszönhetek nem kifejezetten szerető édesapámnak, de egy dolgot eléggé belém vert, ez pedig a protokoll.
Tisztában voltam vele, hogy hiába jelentenek be, amennyiben nem kapok engedélyt a vezértől, addig nem léphetek be a szobába. Türelmesen vártam, amíg Madara tudomásul veszi érkezésemet, jelzését követően pedig megkezdtem lépteimet a meglepően puritán asztali alkalmatosság felé.
Őszintén szólva a család többi részéből kiindulva jóval nagyobb gazdagságot, és részletességet vártam volna az Uchiha klánvezértől, de a szoba kifejezetten egyszerű volt. Minden funkcionális. A szoba érzékeltetett egy amolyan "se több, se kevesebb" jellegű egyensúlyt: a vendégszoba mindössze arra szolgál, hogy a vendégeket fogadják benne. Se több, se kevesebb.
Madara asztalánál már két másik illető is helyet foglalt. Egyikük egyértelműen klánbéli volt, a jellegzetességeket nem igazán tudta legalábbis titkolni...nem mintha szándékában állt volna. Sebhely az arcán jelezte, hogy kiképzése alatt egyszer csúnyán hibázhatott. Talán tanult belőle, de a saját korosztályomból kiindulva ezt kötve hiszem. Másikuk azonban teljesen idegen volt. Átlagos. Túlontúl átlagos, ám a furcsa mosoly az arcán mintha egyfajta elfojtott rosszindulatot kísérelt meg volna erőteljesen visszafogni. Ha nem a klánvezérnél lennénk, azt gondolnám, hogy majd kiugrik a bőréből örömében.
Asztalhoz érkezésemet egy tradicionális Goukin-ági köszöntéssel kezdtem. Egy kunait elővéve, egyik kezemben megpörgetve azt, másikba átvéve, karjaimat egyszer-egyszer meglengetve, a fegyver fogható részét Madara felé tartva féltérdre ereszkedtem. Miután a protokoll ezen részével megvoltam, tudomásul véve a csatlakozási engedélyt, vendégtársaimra tekintettem.
~Ha kettejük között foglalok helyet, az kihívásnak tűnhet, ezt pedig nem engedhetem meg magamnak a klánvezér házában. Ha viszont a klántárs mellett foglalok helyet, azzal megsérthetem a vendégszeretetét Madarának, hiszen okkal hívathatta a feltehetőleg idegent a találkozóra. A helyes megoldás tehát a látásból is ismeretlen illető bal oldalán való helyfoglalás. ~vezettem le gondolataimban sebesen a protokollszerű viselkedésemet. Ezzel a lépéssel nem törekszem babérokra, és nem is sértek meg senkit, azonban az idegent minden irányból taktikailag lefedjük, ha netán bármilyen probléma is merülne fel. Nem mintha kételkednék vezetőnk képességeiben, távol álljon tőlem, de így én magam is meg tudom mutatni, szükség esetén készen állok a ház védelmére.
Mikor Madara bemutatta nekem a két másik résztvevőt (Kaito, és egy bizonyos Shimura Zento), némán biccentettem feléjük. Nem vagyok én akkora nagykutya, hogy engedély nélkül megszólaljak a nagyvezér házában. Megfigyelni őket nem volt túlzottan sok időm, ugyanis meglepő módon Madara teára invitált bennünket, ami önmagában véve is kifejezetten bizarr külsőt kölcsönzött a jelenetnek. Így bizonyossá vált bennem, hogy valóban nem kivégzésre jöttem, hanem a ház urának vendége vagyok.
Nem volt ellenemre a teázás, ami azt illeti. Kiki-san, és apám megtanította nekem, hogy a teaszertartásban való részvétel legalább annyira összetett, és nagy jelentőséggel bírhat, mint két fegyver összecsapása egymással, vagy akár az üllőn készült katana hangja: ha nem megfelelőek a mozzanatok, mindkettő végzetes lehet, ugyanakkor ugyanekkora megtiszteltetés is. A hagyomány szerint a vezérrel harcolni, vagy gyakorolni kifejezetten nagy megtiszteltetés, így aképpen is kezeltem a helyzetet.
Miután a forró vizet kitöltötték mindannyiunknak, megvártam, amíg a többiek is megteszik az első mozdulatot. Ügyeltem rá, hogy ne legyen se túl hamar, se túl későn a többiekhez képest a saját mozdulatom. Ahogy a teafüvet a forró vízbe tettem, óvatos, de mégis kimért mozdulatokkal elkavartam, majd a számhoz emeltem. Igyekeztem előtte óvatosan beszippantani az illatát, majd megízlelni a nedűt. Természetesen beleinni csakis akkor iszok már bele, ha erre Madarától jelzést kapok.
Vissza az elejére Go down
Hyuga Genzo
Admin
Hyuga Genzo

Hozzászólások száma :
279
Join date :
2012. Feb. 07.

1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei Empty
TémanyitásTárgy: Re: 1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei   1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei EmptyVas. Márc. 03, 2019 8:18 pm

Madara kortyol párat a teájából, majd becsukja a szemét. Pár pillanatig csendben van, majd belekezd a mondókájába.
- Kialakulóban van egy rendszer, amivel szabályozni próbáljuk a falu lakosainak életét, illetve azt, hogy kit milyen feladatokkal lehet ellátni. Mindenki, akit beregisztráltak, mint shinobit, kap egy rangot. Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy próba elé állítunk mindenkit. Erről lenne most szó... Számos lakosunk elkezdte, vagy meglehet már be is fejezte a küldetését és megkapta a besorolását. Ti pedig most kapjátok meg azt a feladatot, ami alapján eldöntjük milyen rangra vagytok érdemesek.
Ekkor kinyitja a szemét, majd újabbat kortyol a teájából. A következő pillanatban megváltozik a szeme, te pedig enyhén megszédülsz rövid időre. A klánod feje aktiválta a sharingan-ját, de az már másabb mintájú, mint amilyen neked is van. Ezt követően a szoba átalakul, majd hirtelen mintha egy erdőben lennétek.
- Békés időszakot élünk, mint tudjátok. A klánok összefogtak, ráadásul minden országban létrejött egy shinobi falu, ami hasonlít Konohához. Azonban vannak akik azt szeretnék, ha újra kitörne a háború. Van egy szekta, akik embereket kínoznak meg, vagy feláldozzák őket az őrült istenüknek. Ebbe a régi kastélyba költöztek be - mutat ekkor a tőletek nem túl messze, egy dombon található régi épületre.
- Az informátorunktól tudjuk, hogy itt vannak. Ez volt az utolsó hír, amit tőle kaptunk. Valószínűleg elkaphatták! A feladatotok egyszerű: a szekta felszámolása és ha ott van, akkor az informátor kiszabadítása. Természetesen kaptok egy térképet, ami alapján eljuthattok ide. Vállaljátok a feladatot? - kérdezi, majd hirtelen újra a szobában vagytok.
- Hai! - válaszol Kaito, majd Zento is bólint egyet.
Ezután megvárják a válaszodat. Ha nem vállalod a küldetést, akkor felkér Madara, hogy távozz. Ha vállalod, akkor bólint egyet.
- Van valakinek bármilyen kérdése?


_________________________________________________
Amit én megígérek, azt vagy teljesítem, vagy elfelejtem.
Vissza az elejére Go down
Uchiha Aenbiki

Uchiha Aenbiki

Hozzászólások száma :
19
Join date :
2016. Nov. 24.

1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei Empty
TémanyitásTárgy: Re: 1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei   1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei EmptySzer. Márc. 06, 2019 1:45 pm

Nem kaptam negatív megjegyzést a viselkedésemre, így egy kicsikét kezdtem felengedni. Úgy tűnik, nem követtem el semmilyen hibát a szertartás alatt. Madara némán kortyolgatja teáját, én pedig igyekeztem nem túl feltűnően figyelni őt, ő viszont szemmel láthatóan nem érezte magát feszélyezve egy cseppet sem, még beszédének elmondása közben sem. A mondandója azonban felvetett bennem nem kevés rágódni valót.
~Tehát rangszerzés? Erről lenne szó? Próba alá tesznek mindenkit a faluban, ezáltal szilárdítva meg a rendet a regisztrált shinobik között?
Vegyes érzelmeim voltak a dolog kapcsán. Egy részről jó dolognak láttam, mert amennyiben a rendszert betartják a shinobik (mivel feltételeztem, hogy a rendszer közös megegyezés alapján született meg), a falu sokkal effektívebben lesz képes működni, a feladatok nagyobb hatásfokkal működhetnek, és mindenki a saját képességeihez mérten kaphat feladatokat. A falunak jó, a világnak jó, de...
...ugyanezen rendszer kezdetén minden tele lehet rendkívüli ambiciózus fiatalokkal, akik eddigi tapasztalataim alapján sok dologhoz értenek, de a vezetés nem az erősségük. Ha ilyen emberek kerülnek hozzávetőlegesen hatalom közelébe, az igencsak megbolygathatja a már frissen kialakult rendszert is. Ettől függetlenül egy másik gondolat szintén eljátszott a fejemben.
Egyértelműen nem csupán az Uchihákra vonatkozik a rangszerzés. Mi van akkor, ha ez magát az Uchiha vezetést is alapjaiban rengeti meg? Talán apám sem rendelkezhetne akkora befolyással rá, hogy velem, vagy Kiki-sannal kikezdhessen, vagy keresztbe tehessen. Megfelelő hatalommal a kezemben megvédhetem magunkat, vagy akár vissza is üthetek neki. Csábítóan hangzott a gondolat, nem véletlenül.
Ahogy a teám kortyolása közben hallgattam Madarát, és elmélkedtem, ő hirtelen kinyitotta a szemét. Számíthattam volna rá, hogy előbb-utóbb megvillantja a családi örökségét, de határozottan nem ilyen formában. Amikor rápillantottam, kora reggeli ébredésem jutott eszembe. Eleinte meg is szédültem tőle, aztán rádöbbentem, hogy jó eséllyel nem amiatt éreztem így...bár ott is határozottan mintha kirántották volna alólam a talajt. Hirtelen egy erdőben találtam magam, de nem voltam egyedül. Az asztal, Madara, és leendő csapattársaim is ott voltak velem együtt.
~Tehát genjutsu lenne...méltó az Uchiha klán fejéhez, de remélem nem kell gyakran látnom hasonló szemeket mások között.
Kiki-san mesélt régen nekem legendás technikákról, melyekre csupán az Uchihák voltak képesek, kiknek látása messze felülmúlta az átlag klánbeliét. Valószínű Madara is olyan szintre fejlesztette tudását, melynek ez lett a mellékhatása. Mindenesetre vezérünk nem hiába vezeti a falut karöltve a Senju testvérpárral.
Visszatérve a helyre, ahová a genjutsuval Madara vitt minket...volt lehetőségem eléggé felmérni a terepet. Papírt, és ceruzát vettem elő, és jegyzetelni kezdtem, valamint igyekeztem villámgyorsan leskiccelni a helyszín főbb jellegzetességeit, remélve, hogy hasznát vesszük. Sajnos a helyszínt nem ismertem fel, így ha a csapat számára nem is, de számomra jó szolgálatot fog tenni a későbbiek során.
~Őrült szekta, emberáldozatok, anarchista szemléletmód, eltűnt, vagy fogságba esett informátor, régi, elhagyatott kastély... ~jegyzeteltem szorgalmasan. Madara megerősített, hogy térképet is fogunk kapni a könnyebb tájékozódás érdekében.
Csapattársaim önbizalma nem rendült meg, mikor Madara rákérdezett, vállaljuk-e a kitűzött feladatot. Szokatlan volt ez számomra az Uchiháknál, általában nem volt szerepe feladatainknak, hogy akarjuk-e ezt csinálni, vagy sem. Ez lenne az a szabadság, amit a rendszer biztosítana a falubéli shinobik számára?
-Vállalom. - feleltem a többieket követően. Nem, mintha nem lett volna személyes motivációm a feladat elvégzésére, de ha nem is vállalom, az amúgy is jócskán megpecsételhette volna boldogulásomat a faluban a későbbiek során.
Madara ezt követően majdhogynem már befejezettnek tekintette az eligazításunkat, azonban...egy kicsikét hiányosnak éreztem a tájékoztatást. Mikor feltette az ominózus, vélhetőleg lezárásnak szánt kérdést, lassan megemeltem a kezem, remélve, hogy szót adjon nekem.
-Hozzávetőlegesen hányan lehetnek ebben a szektában, és mekkora területre terjednek ki? - kérdeztem meg elsőnek. Egy szektának jellegzetessége, hogy különböző helyeken próbálnak meg befolyásra szert tenni, és beépülni a hétköznapi közösségekbe. Egy ilyen jellegű embervadászat talán nagyobb területre is kiterjedhet, mint a régi kastély közvetlen környéke. -Van esetleg valamilyen jellegzetes ismertetőjegyük?
Miután megkaptam választ ezen kérdéseimre, témát váltottam.
-Szeretnénk tudni, ki volt ez az informátor, és egy személyleírást róla. - jelentettem ki szárazon. Ha tényleg fogságba esett az illető, nem árt, ha nem vágjuk le véletlenül, mikor az utunkba kerül. Amint ezt is megkaptuk, még egy utolsó, lényeges kérdést éreztem fontosnak feltennem.
-Még egy dolog, Madara-sama...ezek a szektások...élve, vagy halva szükségesek? Mennyire szükséges látványosnak, vagy éppen diszkrétnek lennünk a róluk való gondoskodás során? - Nem éreztem elhanyagolható tényezőnek, hogy egy-egy karizmatikusabb illető eltávolítását követően nagyobb por kavaródik, mint azt elsőre várhatnánk. Továbbá nem mindegy, hogy a helyszínen hagyjuk rohadni a hulláikat, vagy élve elvonszoljuk őket némelyik helyi földesúr elé, vagy épp a faluhoz, ahol majd példát statuálnak a szekta tevékenységéből.
Vissza az elejére Go down
Hyuga Genzo
Admin
Hyuga Genzo

Hozzászólások száma :
279
Join date :
2012. Feb. 07.

1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei Empty
TémanyitásTárgy: Re: 1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei   1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei EmptyPént. Márc. 15, 2019 12:59 pm

Mindenki csendben hallgatja Madara beszédét. Úgy néz ki, még a másik klánból származó fiú is megadja a tiszteletet. A klánfőnök hümmög egyet a kérdéseid hallatán, majd egy bólintást követően megkezdi a válaszadást:
- Nem tudunk pontos számot. Az informátor több mint húsz embert számolt össze, de ezek a belső udvaron és a falakon voltak. A legutolsó híradást követően Genzo megindult, hogy bent is feltérképezze a helyzetet, de további választ már nem kaptunk.
Ekkor újabb képeket láttok, amin emberek különböző sötét köpenyekben vannak. Nincs komolyabb ismertetőjel rajtuk, egyet kivéve: egy élére állított háromszög egy körben.
- Az ellenség bárhogy kinézhet, de ez a szimbólum általában mindegyiken megtalálható. A ténykedésük az ország teljes területére kiterjed. Számos helyről kaptunk híreket, hogy embereket raboltak el, majd a kastélyban feláldozták őket. Viszont volt egy eset, ahol konkrétan egy város közepén áldoztak fel valakit. Eléggé őrültek ahhoz, hogy minden egyes tagot eltöröljünk a föld színéről. Ha lehet, a kastélyt is tüntessétek el, semmilyen nyoma ne legyen ennek a szektának! Most pedig térjünk át az informátorra. A neve Hyuga Genzo.
Ahogy témát vált Madara, egy meglehetősen szegényesen öltözött férfi képét látjátok. Sötét haja van és számos heg díszíti.
- Egy renegát, aki nem csatlakozott Konoha rendszeréhez, de folyamatosan segít minket. Főleg információval lát el minket, de ha kell, akkor besegít a komolyabb küldetéseknél is. Remélem életben van, mert szeretnék még vele legalább egyszer megküzdeni! Ha sikeresen teljesítitek a feladatot, akkor természetesen kaptok majd megfelelő pénzjuttatást is, de erről majd Hashirama dönt. Egyéb kérdés?
A társaid nemet intenek a fejükkel, de ha neked még van valamilyen kérdésed, akkor nyugodtan felteheted. Ha nincs, akkor Madara elküld titeket, hogy készüljetek fel az útra és a küldetésre.

//Genzo: 1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei B1c20b77219ea8d91f5475bd8097ec4e //


_________________________________________________
Amit én megígérek, azt vagy teljesítem, vagy elfelejtem.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei Empty
TémanyitásTárgy: Re: 1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei   1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei Empty

Vissza az elejére Go down
 
1. fejezet - 3. rész: A Shinobi Próbája: A Halál Hírnökei
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Naruto: Rise of the Ninja :: A Nagy Shinobi Nemzetek :: A Tűz Országa :: Küldetések, Kalandok a Tűz Országában-
Ugrás:  
Free forum | © phpBB | Free forum support | Kapcsolat | Visszaélés jelentése | Legfrissebb megbeszélés